Igaz, a forint árfolyama számottevő csökkenésen ment keresztül, ami sok befektetőt sarkallhat a külföldi devizákba történő megtakarításra. Ez a tünet azonban ugyanakkor kártékony hatásokkal is rendelkezhet, mivel a magyar lakosság jövedelme és kiadásai mind forint alapúak, így a megtakarítások más devizanembe történő konvertálása további gondokat okozhat a gyengülő hazai valutának.

A válság kapcsán a bankok meglehetősen alacsony kamatokkal kecsegtetik csupán betéteseiket, a válság előtt látott banki hozamokat napjainkban csak hosszútávú befektetések felvállalásával lehet elérni. Bár sokan viszolyognak pénzük 3-5évre való tudatos lekötésétől, ez a megtakarítási forma több szempontból is előnyös lehet: A piaci elemzők szerint a forint nem gyengül tovább a második félévben sem, az itthoni befektetési papírok hozama pedig magasabb a külföldön elérhetőknél.

A hazai befektetők jelenleg az alacsonyabb kockázatú lehetőségeket keresik, és megtakarítási portfólióik kisebb hányadát fektetik csupán kockázatosabb részvényalapokba, a nagyobb haszon reményében.

Az álami segítség a hosszabb távú, kockázatosabb befektetési formákhoz a 2010 óta a lakosság számára is elérhető tartós befektetési számla, mellyel akár 0%-os árfolyamnyereség-adó mellett invesztálhatnak az azt igénybe vevők.

A forintkamatok az eljövő időszakban tovább eshetnek, majd meglehetősen alacsony szinten stabilizálódhatnak. A világgazdaság szépen lassan kifelé halad a válságból, a kilábalást követően normalizálódhat a piac. A fejlett országok körében is folytatódhat a fellendülés, de a felhalmozódott adósság kezelése közép- és hosszabb távon fékezheti a gazdasági növekedést. A fejlődő országok továbbra is kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkeznek, a befektetők szemében a jellemzően alacsonyabb szintű eladósodottságuk további vonzerőt jelenthet.
 

Általános tévhit a hitelesek körében, hogy a negatív adóslistára csupán nem fizetett hitellel lehet felkerülni.
Vannak azonban, akik hamis adatokkal próbáltak hitelt felvenni, csaltak, vagy bankkártyával való visszaélést követtek el, ők is mind-mind felkerülnek a listára.

A banki ügyintézők és a hitelközvetítők szerint sokan nem is tudják, hogy a BAR-listára kerültek, vagy, hogy egy adott bank belső feketelistáján díszelegnek. Elég egy meg nem szüntetett lakossági folyószámla és néhány hónap alatt a be nem fizetett számlavezetési díjakból összejöhet akkora hátralék, hogy banki feketelistás legyen valaki. A KHR rendszerbe kerüléshez a mindenkori minimálbér összegét meghaladó legalább 90 napos késedelem szükséges (magyarul egy meggondolatlan hónapokon át nem fizetett százezer forintos hitelkártya adósság is az ügyfél vesztét okozhatja).

A jelzáloghitel igénylése során a problémával szembesülő ügyfelek sokszor azonnal rendezik a tartozásukat, de tévesen hiszik azt, hogy ezzel lezártnak tekinthető az ügyük. Amennyiben a kritériumoknak megfeleltek, akkor jelentették az ügyüket a KHR-rendszer felé, ha nem, akkor is sokszor különböző követeléskezelő cégekhez kell járni a szükséges igazolásokért.

A BAR-listára a hitelmulasztók mellett azok az ügyfelek is felkerülhetnek, akik bankkártya visszaélést követtek el, csaltak, vagy hamis adatokkal próbáltak hitelhez jutni. Az 5 év feketelistát csak azoknak engedik el, akik igazolni tudják, hogy banki szabálytalanság miatt kerültek a nyilvántartásba. A felügyelet évente alig 100-150 ilyen esetet vizsgál, ami az összes ügyletre vetítve elenyésző.

Bár a hitelválság a bankokat is érintette, a hitelpiac nem állt le. A bankok továbbra is rendelkeznek a hitelfolyósításokhoz szükséges tőkével, azonban jóval óvatosabbak, amint az az elmúlt években tapasztalható volt.

A bankok csökkent kockázatvállaló hajlandósága nyomán a hiteligénylők közt most nagy előnybe kerülnek a jó adósok, akik nem szerepelnek adóslistán, illetve lekövethető pénzügyi múlttal rendelkeznek. A lakossági hitelezés szigorítása mellett a fogyasztási kölcsönök kamatai is emelkedtek, enyhülésre pedig minden bizonnyal hiába várunk az év folyamán. Egyedül a forint alapú lakáshiteleknél figyelhető meg a körülmények javulása, ahol a devizahitelek kockázatát elkerülendő a bankok egyre kedvezőbb kamatokkal nyújtják forinthiteleiket.

Az újonnan megjelent hitelkonstrukcióknak köszönhetően jelentősen csökkent az új forintalapú lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatója.
A magyar jegybank adatai szerint a forinthitelek átlagos költsége mintegy 5%-al csökken az előző évre számított hitelekéhez képest.

Mivel a forinthitelek felvétele azok költségessége miatt két éve folyamatosan csökken, így az új konstrukciók hozta lehetőségek feltehetően jelentős emelkedést mutatnak majd a forintalapú lakossági hitelfelvételeknél.

A szabadfelhasználású devizahitelek költségei eközben nem változtak lényeges mértékben, ez elmondható mind az euró, mind a svájci frank alapú hitelekre, drágultak viszont a személyi kölcsönöknek a költségei, illetve a gépjármű hitelek is.
 

A hetekben tárgyalta az Európai Bizottság a magyar lakáshitel-támogatási program meghosszabbítását. A program a gazdasági válság sújtotta családoknak, lakáshiteleseknek igyekszik segíteni. A segítség eszköze nem pusztán szociális segély, a program keretében az állam kezesként lép fel úgynevezett áthidaló hitelekben, ezekből a hitelekből törleszthetik bedőlő lakáshiteleiket a bajbajutottak. Az állam a garanciát legfeljebb két évre nyújtja.

Erre a meghosszabbítási kezdeményezésre mondott igent az Európai Bizottság, melynek nyomán a sokaknak könnyebbséget jelentő program a jövő év végéig folytatódhat.

A Bizottság kimondta, hogy a program jól meghatározott célok megvalósítására szolgál, és hogy a piaci versenybe csak korlátozott mértékbe zavar be az alanyi jogon járó támogatás. Szociális jellegű támogatásról van szó, amely megkülönböztetéstől mentesen illeti azokat a háztartásokat és egyéneket, akiknek bevételük hirtelen csökkenése és otthonuk elvesztése fenyeget a válság miatt.
 

A PSZÁF honlapján közzétette a 2010-es évre vonatkozó tanácsait és útmutatásait az általa felügyelt intézményeknek.

Ebben kiemelt figyelmet fordít egy pillanatnyilag hiányzó hitelregiszter elkészítésére, illetve az általa felügyelt szolgáltatók ügyfeleinek rendelkezésére álló pénzügyi források ellenőrzésére. Ezek nélkül a hitelpiac megfelelő, folyamatos működése nem lesz képes visszaállni.

Mivel előreláthatólag 2010-ben lesz a hitelkockázati ciklus csúcspontja, a felügyelet megerősített figyelemmel kíséri majd a hitelek fedezetértékelését. Emellett az átütemezett hitelek kezelésével fellépő problémákat is igyekszik megakadályozni.

A recesszió kialakulása óta már a magyar fogyasztók is szembesültek a megtévesztő, hiányos tájékoztatás kockázatával, ezért a felügyelet megerősíti az intézmények szerződései és azok betartása fölötti ellenőrzést. Emelett a szolgáltatókat is védi: nagyobb figyelmet fordít az ügyfelek anyagi javairól rendelkezésre álló információk legitimitására.

Kiemeli a 2010-re vonatkozó üzleti stratégiában a tőkekockázatot, mert – a válság jelenlegi helyzetére alapozva – a pénzügyi szektor rentábilitása és tőketermelő képessége romolhat.
 

Kamattámogatással, vagy adókedvezménnyel, de ki kellene mozdítani a lakásépítést a mostani stagnálásból, tavaly már fellendült a Balaton körül a 20-30 millió forintos üdülők készpénzes piaca.

Úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac elérte a gödör alját, és 2010-ben már enyhe fellendülés jön - kezdte a helyzet értékelését Mehrli Péter, a MAISZ elnöke. Mások viszont úgy vélik, hogy a kilábalás "w" alakú lesz, tehát a kezdeti fellendülést újabb visszaesés követi - tette hozzá az elnök.

A múlt év egyik jellemzője volt az ingatlanalapokban lévő eszközök lecsökkenése. Erős nyomás nehezedett ezekre az alapokra a befektetők részéről, akik viszont akarták látni a pénzüket. Előbb a készpénz került ki az alapokból, majd a jobb, később a rosszabb áron eladható ingatlanok következtek. A helyzet úgy is felfogható, hogy a piac megmérte az alapokban lévő ingatlanokat - elemezte Mehrli Péter.

Elmondta: a lakáspiac felemás képet mutatott 2009-ben. A lakásoknál a 20 millió forint körüliekre, míg a Balaton környéki üdülőknél a 20-30 millió forint közöttiekre voltak készpénzes vevők. Vélhetően azok vásároltak a megtakarításukból ingatlant, akik biztosabbnak látták a pénzüket az ingatlanokban, mint más befektetési lehetőségekben. Valószínű, hogy nemcsak a más befektetési eszközökben lévő pénz, hanem a bankbetétek egy része is ide vándorolt - magyarázta a szövetségi elnök.

A lakáspiac másik fele tavaly vevő nélkül maradt. A szociálpolitikai kedvezmény megszüntetése, és a kamattámogatás szűk körre szorítása lecsökkentette a fizetőképes keresletet. Ezzel párhuzamosan a korábbi devizahiteles vásárlók egy része nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket.

"Amit korábban javasoltam, hogy az államnak mentőövet kellene dobnia ennek a csoportnak, az az áthidaló hitel formájában megtörtént, de a devizahitelek árfolyamkockázatának generális megoldása még várat magára" - vélekedett a MAISZ elnöke.

A lakáspiac fellendüléséhez állami szerepvállalás szükséges, amely a mai helyzetben persze lehet, hogy irreális elvárás. Mindenesetre egy olyan kamattámogatás, amely értékben, és az igénybevevői körben behatárolt, mégis keresletet hozna a piacra. Egy hasonlóan "jól eltalált" szja-kedvezmény, vagy a lakás külön áfa-kulcsba sorolása talán elfogadható lenne a jelenlegi gazdasági helyzetben is - vetette fel az elnök.

Elmondta: jelenleg sok az üres, eladatlan lakás, pedig az árak érezhetően estek. Új jelenség az ingatlanpiacon a kis üzlethelyiségek kínálatának a növekedése, pedig ezek árai is csökkentek. A lehetséges vevők feltehetően kivárnak, hogy még olcsóbban vehessék meg az üzlethelyiségeket.

Mehrli Péter rámutatott: a MAISZ aktív volt a jogalkotás kezdeményezésében is. A szervezet javaslata volt, hogy az ingatlanforgalmazók által megvásárolt lakások és más ingatlanok után ne csak a két éven belüli értékesítéskor legyen 2 százalék az illeték, hanem 4 év legyen a kedvezményes periódus. A telkeknél pedig ne 4 év, hanem 6 év legyen az illetékmentes beépítési kötelezettség ideje. A parlament mindkét javaslatot elfogadta, de lehet, hogy éppen ez a kedvező szabály csökkenti a mobilitást - tette hozzá az elnök. Ez alatt azt értette, hogy a cégek időt nyertek, így kivárnak inkább, minthogy siettetnék az eladást, illetve az építést.

Az irodák, a kereskedelmi és a logisztikai ingatlanok piacán az is lendítene, ha a bankok bátrabban hiteleznének - mutatott rá. Kiemelte: az irodapiacon nemcsak a kihasználtság csökkent, hanem a bérleti díjak is. Budapest belvárosában a két éve fajlagosan 10 euróért bérbe adható irodákra ma a feléért lehet csak bérlőt találni.

A jövőről szólva Mehrli Péter elmondta: az alacsony energiafogyasztású, zöld tanúsítvánnyal rendelkező épületek jelentik a jövő követelményét, ugyanakkor ezek többe kerülnek. Egy jó hőszigetelés minimális többletköltséggel jár a teljes árhoz képest, az alternatív energiát hasznosító gépészeti berendezések árai pedig csökkenni fognak - mondta a szövetségi elnök.
 

A tavalyi év a magyarországi ingatlan befektetési piacon még mindig jelentősebb aktivitás nélkül zárult, de a szektor túl van a mélyponton - derül ki GVA Robertson 11 országot, köztük hazánkat is, felölelő elemzéséből. Az itthoni piacon jellemzően a külföldi tőke befektetési hajlandósága a mérvadó.

Az elmúlt években szinte az összes európai országban megszűntek vagy jelentősen lelassultak a befektetések. A harmadik negyedévben tapasztalt emelkedő befektetési volumen azonban optimizmusra ad okot és bár az egyes piacokon eltérés mutatkozik, a GVA Robertson 11 ország adataiból készült elemzéséből kiderül, hogy mindenki egyetért abban, hogy hamarosan beindulhat a kereskedelmi ingatlan befektetési piac stabilizációja.

A befektetői érdeklődés középpontjában mindenhol az első osztályú, központi lokációjú és hosszú lejáratú bérleti szerződésekkel, azaz biztos bevétellel rendelkező termékek állnak. Ennek következtében, illetve a piacok átláthatósága és mérete miatt az aktív befektetők inkább a nyugat-európai piacok iránt érdeklődnek. A skandináv országokban, Olaszországban, és a német anyanyelvű országokban kizárólag az öt vagy annál hosszabb bérleti szerződésekkel rendelkező termékek iránt van kereslet. Némileg árnyalja a képet Anglia, ahol a rövid lejáratú bérleti szerződésekkel rendelkező, ám annál jobb lokációjú ingatlanok iránt is fokozódik a befektetői igény.

Míg Magyarországon, Ausztriában és Svájcban jellemzően a külföldi intézményi befektetők vannak túlsúlyban, addig Olaszországban vegyesebb összetételű a befektetői kép, itt a piacot az előbbieken kívül a privát nyugdíjalapok uralják. Angliában mind a privát, mind az intézményi befektetői kör jelen van, akik azonban a 2008-as évben inkább eladóként és nem vevőként voltak aktívabbak. A belga és holland befektetési piacon a német alapokat, illetve privát befektetőket találjuk, míg a Skandináv országokban a beszűkült forrásjutási lehetőségek miatt a készpénzes befektetők vannak túlsúlyban

Azokon a piacokon, ahol a minőségi termékek kínálata nem elegendő a kereslet kielégítéséhez, a folyamat a hozamok csökkenéséhez vezetett. Az átlagos prime hozamok Európa szerte jelenleg 7-7,5 százalék körül vannak és a GVA Robertson által vizsgált legtöbb országban stabilak. Angliában a hozamok csökkenését megelőzte egy 2007 közepétől kezdődő emelkedés, amely egészen az idei év közepéig tartott, ugyanígy Belgiumban 0,5-0,75%-os emelkedés volt tapasztalható 2009-ben tavalyhoz képest, míg Ausztriában a piac stabilitása miatt a hozamok az átlagoshoz képest alacsonyak idén. A tavalyi év a magyarországi ingatlan befektetési piacon még mindig jelentősebb aktivitás nélkül zárult.
 

A december eleji felméréshez képest emelkedett a forint árfolyamának rövid távú gyengülését váró alapkezelők aránya, de a legnagyobb arányban még így is az árfolyam stagnálására számítanak. 12 hónapos időtávon apadt a gyengülésre fogadók tábora, így év végére legnagyobb valószínűséggel a 269.4 Ft/eurós szintek közelében tartózkodhat majd a hazai fizetőeszköz. A profi befektetők szerint rövid és hosszú távon egyaránt hozamcsökkenést lehet majd tapasztalni, azonban a saját benchmarkhoz képest a többség továbbra is piaci súlyon tartja a kötvényeket.

Bár december közepén a forint árfolyama ismét ellátogatott a 2009 második felében jellemző 280-264 forint/eurós sáv felső széléhez, az év végéhez közeledve ezen magasságok megint megállították a gyengülést és a hazai fizetőeszköz erősödéssel nyugtázhatta a hónapot. A Morgan Stanley elemzője eközben az ország sérülékenységére hívta fel a figyelmet a magas eladósodottság és közelgő választások miatt. Maradhat a mostani forint árfolyam

Ezek fényében talán nem is csoda, hogy a december eleji felméréshez képest három hónapos időtávra vonatkozóan emelkedett a forint árfolyamának gyengülését várók aránya. A most megkérdezettek 41%-a szerint a 269.4-es szintről 2-5%-os forint gyengülés következhet ezen időtávon, de a többség (53%) továbbra is a stagnálás mellett rakja le a voksot. A választások úgy tűnik nem okoznak majd maradandóbb hatásokat, 12 hónap múlvára mindössze egyetlen megkérdezett vár szélsőséges elmozdulást. A legtöbben, azaz a válaszadók 47%-a szerint év végén a forint árfolyama a 269.4-es referencia érték +/-2%-os környezetében tartózkodhat majd. A válaszokból képzett mutató alapján kitűnik, hogy egy hónap alatt csökkent a forint gyengülését várók aránya. Több intézkedés nyomán idén már biztonságosabb lehet kölcsönt felvenni
 

Húsz százalékkal csökkentek átlagosan a hazai ingatlanárak az elmúlt időszakban. A válság általános hatásai, a vásárlóerő gyengülése, az egyre növekvő eladatlan új lakás állomány mellett a bedőlt lakáshitelesek is megjelentek kényszereladásaikkal a piacon. Ők ugyanis még az áron aluli értékesítéssel is jobban járnak, mintha elárverezik a fejük fölül az otthonukat.

A lakást vásárlók, különösen ha készpénzért vennének ingatlant, most előnyösebb helyzetben vannak, mint az eladni szándékozók. Igaz, arról még a szakemberek között sincs egyetértés, hogy az alku során 10-15, vagy akár 25-30 százalékkal is lejjebb lehet-e nyomni a meghirdetett árakat.

A 25-30 százalékos alkulehetőséget én túlzónak tartom, szerintem sokkal reálisabb az 5-15 százalék - mondta Mehrli Péter, a magyar Ingatlanszövetség elnöke. Amíg marad a túlkínálat és a kisebb vásárlóerő is az alacsonyabb árak felé tolja a piacot, marad az alkupozíció. Egyébként sokan elfelejtik, hogy használt lakásokból már a válság előtt is jelentős volt a túlkínálat - tette hozzá a szakember.

Az ingatlanárakra és az alkupozícióra egyaránt érvényes, hogy nehéz általában beszélni ezekről, hiszen sok függ a forgalomképességtől, vagyis attól, hol található a lakóingatlan, milyen a minősége, állaga, milyen "szolgáltatásokat" kínál. Jelentős eltérések mutathatók ki az ország nyugati és keleti, illetve középső régiói között. A keleti országrészben egy igényes ingatlan sem biztos, hogy reális áron eladható, miközben a nyugati, főleg a nyugat-dunántúli nagyvárosokban akár a fővárosi négyzetméterárak is elérhetők. Vannak lokális kivételek, mint például Nyíregyháza, ahol az Ukrajnából érkező vevők legalábbis stabilizálták a forgalmat és az árakat is.

Mehrli Péter szerint állami beavatkozásra lenne szükség az ingatlanpiac fellendítéséhez. Erre több lehetősége is van a mindenkori kormánynak. Csökkentheti az építőanyagok és az új lakások áfáját. Ha ezt visszamenőleges hatállyal teszi, tehát a most üresen álló, eladatlan új lakásokra is bevezeti, akkor szinte azonnal jelentkezik a hatás. Ha nem, akkor szükség lesz egy bizonyos átfutási időre. Ugyancsak később válik érzékelhetővé a kamattámogatás, az adójóváírás. A szocpol ismételt bevezetése szintén gyorsan lendíthet a piaci mozgásokon. Ezeket a lépéseket természetesen kombinálni is lehet. Ezektől függ, hogy akár már az idei második félévben beinduljon egy lassú forgalom és keresletnövekedés, amely azonban nem jár feltétlenül áremelkedéssel, vagy ami valószínűbb, csak 2011-től élénkül a hazai ingatlanpiac. Mehrli Péter hangsúlyozta, ezek a kedvező folyamatok ösztönéznék az építőipar bővülését, munkahelyeket teremtenének, erősödhetne a vásárlóerő.

Már a válság előtt is érezhető volt az a tendencia, hogy a garzonok, egyszobás lakások helyett az első lakást vásárlók is a legalább két lakóhelyiséges, átlagosan 60 négyzetméteres otthonokat keresték - jegyezte meg az ingatlanszövetség elnöke. A szakember persze azt sem zárta ki, hogy ha nem könnyítenek a finanszírozáson, akkor újra népszerűbbek lehetnek az egyszobás lakások. Persze új építés esetén ezek fajlagosan drágábbak, hiszen az épületgépészeti berendezéseket ugyanúgy be kell építeni, mint a nagyobb otthonokba.
 

A tartós befektetési szerződés (TBSZ) sok szabadságot ad a hosszú távú megtakarítások kezelésében, de azt kevesen tudják, hogy a befektetőknek előre el kell dönteni, hogy betétben, vagy értékpapírban akarják tartani megtakarításaikat. Később ugyanis a két számla között nem lesz átjárás. A legfontosabb tudnivalókat Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója foglalja össze

A TBSZ keretében a bankoknál két külön számla nyitható: egy a betét jellegű megtakarítások, egy másik pedig az értékpapírok számára. A tartós befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamait 3 év után a 20 helyett csak 10 százalék adó terheli, míg 5 év után a befektetés teljesen mentesül az adókötelezettség alól. A néhány pénzintézetnél már január elejétől 25 ezer forint minimumösszeggel nyitható számlára csak forintalapú eszközöket lehet bevezetni.
A befektetőknek érdemes végiggondolniuk néhány dolgot, mielőtt valamelyik pénzintézettel tartós befektetési szerződést kötnek” – hívja fel a figyelmet Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. „Mindenek előtt el kell dönteni, hogy inkább betét vagy inkább értékpapír jellegű befektetéseket szeretnének tartani. A 3 illetve 5 éves befektetések után járó adókedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha a két különböző típusú megtakarítás számára nyitott számlák között később már nem mozgatják a befektetett pénzt."
A betéti számlára befizetett pénzből az adott pénzintézet által kínált bankbetétekbe lehet fektetni, az értékpapírok számára kialakított számlával pedig a legkülönbözőbb kockázatú befektetési alapok, állampapírok, kötvények és részvények is megvásárolhatóak a befektető tetszése szerint.
Az alacsony kockázatú állampapírokkal vagy pénzpiaci alapokkal a bankbetétekhez hasonló hozamszintek érhetőek el. Ám az értékpapír alapú TBSZ esetében a befektetőknek a megtakarítási évek alatt megvan az a szabadsága, hogy az alacsony kockázatú befektetéseiket akár részben, akár egészben kockázatosabb, ám magasabb hozamot ígérő befektetési alapokba vagy értékpapírokba csoportosítsák át.
A tartós befektetési számla tulajdonosai nem lesznek bebetonozva. Aki időközben meggondolja magát, és pénzt vesz ki bármelyik számláról, annak a hozam utáni 20 százalékos adót kell megfizetnie, csak úgy, mint bármely más befektetés esetében.
 

Az önkormányzatok változatlanul nem élnek az ingatlanárverések kapcsán érvényesíthető elővásárlási jogukkal. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarában nem tudnak arról, hogy árveréseiken bármelyik önkormányzat is gyakorolta volna e jogosultságát. Nem ismernek ilyen esetet a Magyar Bankszövetségnél sem. Az önkormányzatok tanácstalanok és pénztelenek.
Az elővásárlási jogra tavaly augusztus végétől nyílt ismét lehetőség, szűkebb körben, mint arra az Alkotmánybíróság által korábban megszüntetett szabályozás módot nyújtott. A mostani rendelkezések alapvetően a kilátástalan helyzetbe került lakáshiteleseken igyekeznek segíteni, hogy ne kényszerüljenek otthonaik elhagyására. A bajbajutottnak az önkormányzatnál kell jelentkeznie, amely felléphet árverési vevőként, és, mint tulajdonos, bérbe adja a megvásárolt ingatlant az adósnak.
Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke elmondta: a tavalyi mintegy 2600 ingatlanárverésből 1200 volt a sikerrel lefolytatott lakóingatlan-aukció, és mindöszsze 260 esetben lakoltatták ki az adóst az új tulajdonos kérésére. Nem tudnak arról, hogy e procedúrákon az illetékes önkormányzatok éltek volna elővásárlási jogukkal. Az elnök hozzátette: az adósok és maguk a végrehajtók is megpróbálják kivédeni a lakás elárverezését. Az érintettek valamilyen módon, gyakran az utolsó pillanatban kiegyenlítik tartozásukat, illetve részletfizetési lehetőséghez, haladékhoz jutnak. A bírósági végrehajtást kérők jelentős hányada a díjtartozások miatt fellépő közüzem, de sok a magánszemély, illetve bank, faktorcég is.
A pénzintézetek az esetek többségében végrehajtási eljárás mellőzésével értékesítik a zálogkötelezett lakóingatlanát. Kormányrendelet garantálja, hogy az önkormányzatok ilyenkor is bekapcsolódhassanak az árverésbe. Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa azonban nem tud arról, hogy eddig valamelyik önkormányzat érvényesítette volna elővásárlási jogát. Ehhez rendeletet kell kidolgozniuk, s bár az ingatlan a tulajdonukat gyarapítaná, megvásárlására hitelt is kaphatnának, azt vissza kell fizetniük, ami – a leendő bérlakás-tulajdonosi szerepkörrel együtt – nem igazán ösztönző számukra.
 

Törlesztési könnyítések: A kormány által indított szolidaritási intézkedéscsomag részeként a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek - nem csak a munkanélküliek - állami kezességvállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsönt igényelhetnek az eredeti hitelt nyújtó banknál. Mivel azonban ezt sok feltételhez köti a kormány, így kérdéses az intézkedés hatása.

Megszűnő támogatások és új támogatási forma: Júliustól megszűnt a gyermekek után járó szocpol támogatás, illetve az állami kamattámogatásos forinthitelek. Az OCHC tapasztalatai alapján, a hitelfelvevők 18-20%-a vette addig igénybe a megszüntetendő állami támogatások valamelyikét. Többnyire a szigorítások, valamint az ugyancsak júliusi áfa-emelés hatására az év második felében jelentősen lassult a piac. Októbertől új támogatott forint hitel konstrukció került bevezetésre a fiatalok, gyermekesek újépítésű lakás vásárlásának támogatására, azonban nem várható, hogy ezzel visszatér a megszűnő támogatásokkal a piacról eltűnt széles körű, potenciális vásárlóréteg.

Banki szabályozások: Az Országgyűlés nagy többséggel módosította a pénzintézeti törvényt, hogy megszűnjön többek között az egyoldali banki szerződésmódosítás széles körű lehetősége. Mindeközben megszületett a banki magatartási kódex is, amihez év végéig a teljes hitelvolumen 95%-át nyújtó pénzintézetek csatlakoztak.

Devizahitelezés szigorítása: A folyamatban lévő szabályozás a jövő évtől korlátozná, hogy ki mekkora hitelt vehetne fel és hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelni a hiteligénylőknek.

Euró, majd forinthitelek térnyerése: Az Euró alapú lakáshitelek térnyerése látványos volt az év első felében; ennek megfelelően a bankok májusban elkezdték leszorítani az Euró alapú hitelek kamatait. Forinthiteleknél hasonló tendencia figyelhető meg hosszabb távon, az év második felében a bankok egyre vonzóbb hiteltermékekkel jelentek meg.
 

Az európai befektetési ingatlanpiac hozamai a múlt évben 7-7,5 százalékon álltak, a magyar hozam 8,5 százalékra tehető.
A nemzetközi hálózattal működő GVA Worldwide magyarországi tagja, a GVA Robertson Hungary tizenegy európai ország kereskedelmi befektetési ingatlan piacát vizsgálta meg a társirodáinak az adatai alapján. Az általános megállapítás az volt, hogy a piac túl van a mélyponton, az elkövetkező 1-2 évben a hozamok stabilizálódása, a befektetői bizalom újjáéledése várható.

Minden európai piacon megfigyelhető - bár eltérő mértékben - hogy a múlt év harmadik negyedében megugrott a befektetési kedv az előző negyedévhez képest, ez több mint 40 százalékos emelkedést jelent a befektetési összegben.

A befektetői érdeklődés középpontjában mindenhol az első osztályú, központi elhelyezkedésű és hosszú lejáratú bérleti szerződésekkel - azaz biztos bevétellel - rendelkező termékek állnak. A skandináv országokban, Olaszországban, és a német anyanyelvű országokban kizárólag az öt éves, vagy annál hosszabb bérleti szerződésekkel rendelkező termékek iránt volt és van kereslet. Némileg árnyalja a képet Anglia, ahol a rövid lejáratú bérleti szerződésekkel rendelkező, ám jó lokációjú ingatlanok iránt is fokozódik a befektetői igény.

Magyarországon, Ausztriában és Svájcban jellemzően a külföldi intézményi befektetők vannak túlsúlyban. Olaszországban vegyesebb összetételű a befektetői kép, itt a piacot - az előbbieken kívül - a privát nyugdíjalapok uralják. Angliában mind a privát, mind az intézményi befektetői kör jelen van, akik 2008-ban még inkább eladóként és nem vevőként voltak aktívabbak. A belga és holland befektetési piacon a német alapok, illetve privát befektetők a legaktívabbak, míg a skandináv országokban a beszűkült forráshoz jutási lehetőségek miatt a készpénzes befektetők vannak túlsúlyban.

Az elemzés szerint mivel a bankok - a forrásszűke miatt - nehezen finanszíroznak ingatlan projekteket az eladás-visszabérlés konstrukció elterjedésére lehet számítani. Ennek lényege az, hogy a vállalkozás úgy juthat tőkéhez, ha olyan befektetőt talál, amely megvásárolja az ingatlanát, majd bérbe adja azt az eladó cégnek. Ilyen típusú befektetések megjelennek a privát és az állami szektorban is.
 

Alaposan visszafogták hitelfelvételeiket az amerikai háztartások a válság elmúlt egy évében, aminek következtében egyetlen hónapot leszámítva folyamatosan csökken a kihelyezett lakossági kölcsönök állománya. Novemberben a vártnál jóval nagyobb ütemben esett vissza a hitelfelvétel.

Komoly mértékben csökkentik hónapról hónapra hitelkitettségüket az amerikai háztartások, novemberben 17.49 milliárd dollárral esett a fogyasztási célú kölcsönök állománya - írja a Marketwatch. A FED által pénteken publikált adat az elemzőket is meglepte, akik mindössze 3.9 milliárd dolláros csökkenést vártak.

Ezzel a fogyasztói hitelállomány zsinórban tizedik hónapja zsugorodik, ami rekordnak számít. A válság elmélyülése óta pedig egyedül 2009 januárjában emelkedett meg valamelyest az állomány. A folyamat egyértelműen azt jelzi, hogy az amerikai háztartások markánsan reagálnak a válságra, és alaposan átalakítják pénzügyi szokásaikat.

Az egyes kategóriákat tekintve a hitelkártya-kölcsönök állománya 13.7 milliárd dollárral, vagyis évesítve 18.5%-kal esett vissza novemberben. Ez sorozatban a 14. havi csökkenés, ami rekordnak számít. A többi fogyasztási hitel (autóhitel, személyi kölcsön, stb.) esetében 3.8 milliárd dolláros, vagyis 2.9%-os volt a visszaesés.
 

A vagyonadó kalkulátor már elérhető az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján és az Ügyfélkapun keresztül is péntek délután óta.
Szollár Domokos kormányszóvivő az MTI-nek nyilatkozva a vagyonadó bevezetését a 2010. évi adóátrendezés egyik "nagy vívmányának" nevezte, amely megteremtette a munkára rakodó terhek csökkentésének fedezetét. A kalkulátor kizárólag arra szolgál, hogy az adózóknak segítséget nyújtson az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény (Nért.) szerinti lakóingatlanokat terhelő adó alapjának meghatározásához - mondta a szóvivő.

Az APEH becslést igénybe venni szándékozók számára az adóhatóság egy adatvédelmi tájékoztatót tett közzé, az ott található rubrika kitöltésével lehet nyilatkozni arról, hogy az adózó hozzájárul a közölt adatok nyilvántartásához, kezeléséhez. Ennek hiányában az adatlapot nem lehet kitölteni és elmenteni, így nem is továbbítható. Az APEH a forgalmi érték kalkulátor igénybevételét az adatkérő személyére és az ingatlanról közölt adatokra kiterjedően naplózza, és a közlést követő 6. év végéig őrzi meg.

A becsült forgalmi érték kalkulátor működtetéséhez szükséges adatbázis kialakításához az állami adóhatóság a 2008. január 1-jét követő illetékkiszabások alapján ellenőrzött, 800 ezer ingatlan forgalmi értékének adatait használta fel. A kalkulátor az adatbázis adatai, a konkrét ingatlan fizikai jellemzői és egy számítógépes algoritmus segítségével állapítja meg az úgynevezett becsült forgalmi értéket.

A becsült forgalmi érték nem feltétlenül azonos a tényleges forgalmi értékkel, mert lehetnek az ingatlannak olyan - a kalkulátor által figyelembe nem vett - sajátosságai is, amelyek a valós forgalmi értéket érdemben befolyásolják. A nagy alapterületű lakóingatlanok esetében akár jelentős eltérések is lehetnek az ingatlan egyedi sajátosságai miatt. Az adó alapja ugyanakkor minden esetben a tényleges forgalmi érték.

Ha azonban a kalkulátor használatához megjelölt adatok valósak, és az adózó bevallásában a kalkulátor által becsült értéket tünteti fel ingatlana forgalmi értékeként, vagy erre tekintettel nem nyújt be adóbevallást, akkor az adóhatóság egy esetleges adóellenőrzés során akkor sem állapíthat meg bírságot, késedelmi pótlékot, ha az ingatlan valós forgalmi értéke magasabb a bevallásban szereplő értéknél.

A kalkulátorhoz készített tájékoztató felhívja a figyelmet arra: előfordulhat, hogy a (becsült) forgalmi érték alapján a lakóingatlan adómentes, de a számított érték (ezt is ki lehet számítani az APEH honlapján) alapján az adózót - fizetési kötelezettséggel nem járó - bevallási kötelezettség terheli. Erre célszerű figyelni, mert aki bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.

Az APEH a vagyonadó alapvető szabályairól részletes tájékoztatót készített, amely ugyancsak elérhető az állami adóhatóság honlapján az Adózási információkon belül, az Információs füzetek között.

A Fidesz szerint az ingatlanadó-kalkulátort eleve nullára kellett volna állítani, ugyanis egy leendő Fidesz-kormány az első döntései között eltörli majd az ingatlanadót, és kamatosan visszaadja a pénzt a családoknak.

Az Alkotmánybíróság februárban tárgyalja a vagyonadót kifogásoló beadványokat, korábban azt ígérték, hogy még a bevallási határidő előtt meghozzák döntésüket ebben a kérdésben.

A kormány bízik az Alkotmánybíróság bölcsességében, hiszen mind az adócsökkentés, mind a társadalmi igazságosság miatt szükség van Magyarországon az értékalapú vagyonadóra - mondta Szollár Domokos.
 

Az Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Főosztálya elkészítette és a lakosság részére közzétette a lakáscélú állami támogatásokról szóló tájékoztatóját.

A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáskölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendeletet 2009. október 1-jétől lép hatályba. Bár a lakásépítési kedvezményt (hétköznapi nevén a szocpolt) már eltörölték, a tájékoztató szerint vannak, akik bizonyos feltételek teljesülése esetén mégis jogosultak lehetnek rá.

Lakásépítési kedvezmény utóbb született gyermek után

A kölcsönszerződés megkötését követően megszületett, vagy örökbefogadott gyermek után a lakás vásárlásához/építéséhez felvett lakáscélú kölcsön törlesztésére igényelhető utólagos kedvezmény. A támogatás a kölcsönszerződés megítélésekor érvényben lévő összeg lehet és csak a hitelből fennálló tartozás erejéig igényelhető.

A gyermek születésekor az igénylők személyi és vagyoni feltételeinek meg kell felelnie a szocpol igénylésére vonatkozó kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt feltételeknek. Nem minősül lakáscélú kölcsönnek, ha a vásárlási/építési célú kölcsön egy másik kölcsönből korábban kiváltásra, kifizetésre került, tehát arra az utólagos lakásépítési kedvezmény összege nem kerülhet jóváírásra.

Utóbb született gyermekekre lakásépítési kedvezményt csak a 2009. július 1-je előtt megkötött lakáshitel szerződés után lehet igényelni! Az igénylőknek a gyermek megszületésekor nem lehet másik lakástulajdonuk, állandó használati joguk, lízingelt lakásuk vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonyuk.
 

Jövőre újra reneszánszukat élhetik a befektetési alapok, akár több százmilliárd forintnyi vagyon is áramolhat ilyen befektetési formákba - vélekedik Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a fokozatosan csökkenő jegybanki alapkamat is abba az irányba mutat, hogy átrendeződnek majd a megtakarítások, 6 százalékos kamatszint mellett egyre többen gondolkodhatnak el azon, hogy kiveszik pénzüket a bankbetétekből.


Nagyjából 2008 eleje óta csökken a vagyon a magyarországi befektetési alapokban, az elmúlt szűk két évben több mint 500 milliárd forint tűnt el az alapokból. Most azonban minden jel abba az irányba mutat, hogy januártól átrendeződhetnek a lakossági befektetések, ezt segítheti elő például a jövőre bevezetésre kerülő tartós befektetési számla (tbsz) is.

Az elmúlt hónapokban nagyjából egyenletes lépésekben csökkent a jegybanki alapkamat, azonban a bankbetétek kamatai ezzel egyelőre nem tartanak lépést. "Verseny van a bankok között, nem merik olyan ütemben csökkenteni a kamatokat, ahogy az MNB vág, mert félnek attól, hogy elpártolnak az ügyfelek. A bankok árgus szemmel figyelik egymást, ki mer majd először lépni, most azonban még bevállalják az esetleges veszteséget amiatt, hogy a jegybanki alapkamat feletti kamatot ígérnek" - mondta el az mfor.hu-nak Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

A szakember szerint előbb-utóbb azonban minden bank kénytelen lesz alkalmazkodni az alapkamathoz, és ha hirtelen 6 százalék környékére esnek majd a betétek kamatai, akkor az sok ügyfelet elgondolkoztathat, mert a 20 százalékos kamatadó levonása és az infláció hatásának figyelembevétele után szinte alig marad reálérték-növekedés.

"Az, hogy melyik bank lép majd először, függhet a tőkehelyzetétől, illetve hiteleinek és betéteinek arányától, valamint tulajdonosainak profitelvárásától" - vélekedik a szakértő.
 

A forint alapú lakáshitelek népszerűsége idén sokat emelkedett a devizahitelek népszerűségével szemben. A folyósított jelzáloghiteleken belül nőtt ugyan a deviza aránya, de most is 60 százalék alatt van, ami a tavaly őszi 95 százalékhoz képest már meglehetősen alacsony szint. Júliusban közel ugyanannyi lakáshitelt vettek fel forintban a magyar háztartások, mint egy hónappal korábban: összegszerűen 17.8 milliárd forint értékben. Az euróban denominált lakáshitelek azonban növekedtek (15.7 milliárd forintra), és lassan felfejlődnek a forinthitelekhez, míg a svájci frank alapú lakáshitelből a júniusinál is kevesebbet, 3.9 milliárd forintnyit folyósítottak a bankok.
 

A Magyar Bankszövetség szerint a magyar adósok helyzete még nem érte el mélypontját. A következő fél évben bizonyosan nem fog csökkenni a fizetésképtelen adósok száma, sőt inkább növekedésre lehet számítani.

A devizahitelekről kiderült, hogy sokkal jobbak még egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben is, mint a forint alapú hitelek, vagyis mindenképpen érdemesebb a frank vagy euró alapú kölcsönöket választani a jövőben is. Utóbbi már csak azért is különösen jó lehet, mert előbb-utóbb nálunk is bevezetésre kerül az euró, és azután már a "nemzeti valutában" kell visszafizetnünk az árfolyamkockázatoktól mentes kölcsönöket.

Ez az előny természetesen csak akkor érvényesülhet, ha valóban bevezetik majd nálunk az egységes devizát, így rövidlejáratú hitelek esetében a forinthitel mindenképp biztonságosabb megoldásnak tekinthető.

Szigorodnak a hitelfelvételi kondíciók és a hitelközvetítői tevékenység szabályai is jövőre, ezért az idén érdemes kihasználni a kedvezőbb feltételeket a lakásvásárlóknak.

A devizahitelezés tervezett szigorításával korlátoznák a felvehető hitel mértékét, és az ügyfeleknek a hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelniük. Megnehezítenék a ma még olcsóbban hozzáférhető deviza alapú kölcsönök felvételét és átvállalását, amely tovább lassíthatja az ingatlanok eladását, és jelentősen szűkítené a hitelpiacot.

A szigorítás kihat a hitelkiváltásra is, amely várhatóan a töredékére fog esni, hiszen a korábban nagy számban felvett svájci frank alapú hiteleket csak drágább forinthitellel lehet majd kiváltani. Erre, valószínűleg kevesen lesznek hajlandóak, illetve egyáltalán képesek, és így befagyhat a piac.

A tervezett főbb változások között említik a kizárólag fedezet alapon nyújtott hitelek megszűnését. Kölcsönt a jövőben csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek.

Folyik az egyeztetés a jegybank devizahitelezést korlátozó javaslatáról, a szabályozást maga a kormány fogja beterjeszteni, kérdés azonban, mikor (idén biztosan nem), és mennyire szigorú formában - derül ki Oszkó Péternek a Magyar Televízió “A szólás szabadsága” című műsorának adott nyilatkozatából. Ugyanebben a műsorban Király Júlia MNB-alelnök emlékeztetett: a jegybank 2003 óta folyamatosan jelezte a devizahitelezés kockázatait.

A pénzügyminiszter úgy vélekedett, nem szabad olyan szabályozást hozni, amely egy az egyben megöli a lakossági hitelezést, bár a korábbi fenntarthatatlan gyakorlat sem folytatható. Az időzítéssel kapcsolatban elmondta: a jövő évnél korábban nem tudja elképzelni az újraszabályozást.

Ebben a hitelfedezeti arány kevésbé vitatéma, ez akár azonnal hatályba is léphetne, hiszen a javasolt arányt jelenleg is telesítik a bankok. A törlesztés jövedelemhez viszonyított aránya annál inkább vita tárgya, a jegybank túl szigorú javaslata ugyanis feszültséget okozhat.

Oszkó Péter szerint a javasolt hiteltörlesztési korlát két-három év múlva már lehet, hogy nem lesz racionális, így akkor kell majd kialakítani a szabályozást, ha már lesz miből tartalékolnia a lakosságnak, és a tartalékolás egyúttal cél lesz. Oszkó úgy vélte, most nincs olyan mértékű hitelezés, amely kockázatokat okozna.
 

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. az idén az első kilenc hónapban 40 százalékkal több lakáskölcsön szerződést kötött az egy évvel korábbinál, az adózás utáni eredmény pedig 85 százalékkal emelkedett. Egyre többet hallani ismerősök körében is mostanában erről.

Az MTI számolt be róla, hogy a Fundamenta-Lakáskassza lakástakarék pénztár szeptember végén több mint 593 ezer lakásszámla szerződést kezelt, amelyek együttes szerződéses összege meghaladta az 1.202 milliárd forintot. A társaság jelenleg 43 ezer kölcsönszerződéssel rendelkezik (beleértve a normál lakáskölcsönt, az áthidaló és az azonnali áthidaló kölcsönöket), a kintlévőségek összege 22,9 milliárd forint.

A Bankközi Adatbázis féléves adatai szerint a hazai banki betétranglistán a Fundamenta a 10. helyet foglalja el a hazai hitelintézetek között. A kizárólag lakossági betéteket figyelembe vevő ranglistán pedig a 9. helyet szerezte meg.

A lakástakarékpénztári 6 százalékos kamat jelenleg a legkedvezőbb a piacon, a teljes hiteldíj mutatót (thm) figyelembe véve ugyancsak piacvezető a termék a lakáskölcsönök között. A tavalyi 3,8 ezer hitelkérelem után idén 5,3 ezer új lakáskölcsön szerződés született októberig, ami 39 százalékos bővülést jelent. A Fundamenta arra számít, hogy jövőre a hiteligénylés új lendületet kap, miután 2010-től járnak le az első, 2006-ban bevezetett tarifák szerint kötött szerződések, amelyek esetében a felvehető hitel kamata 3,9 százalék lesz.

A Fundamenta befektetési állománya novemberben elérte a 200 milliárd forintot. Az állomány fő összetevői: elsősorban állampapírok (mintegy 80 százalékban), MNB kötvény, illetve jelentős még az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök összege is, ezen felül kis részben egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba (jelzáloglevelek) és bankbetétekbe (bankközi betét és MNB betét) fektet még a Fundamenta.


 

Aki deviza hitelt vett fel, tudja, hogy minden hónapban változhat a törlesztőrészlet. Viszont a másik tényező, ami ezt befolyásolja, a kamatszintek változása, vagyis a jegybanki kamatcsökkentések is hatással vannak a családi kasszára. Dacára annak, hogy a jegybankok rekord mélységbe levitték a kamatokat, itthon emelték a bankok a kamatot.

Augusztustól már törvény kötelezi a bankokat arra, hogy rögtön érvényesíteniük kell az ügyfelek szempontjából kedvező devizapiaci változásokat a törlesztőrészletekben. Viszont sajnos ezt csak az új hitelszerződésekben fogják érvényesíteni a bankok (ha nem érvényesítik, az sokkal nagyobb hátránnyal járhat a számukra).

Egyre többen a forinthitelek támogatásában látják a megoldást, míg a jegybank, a felügyelet és a kereskedelmi bankok a devizahitelezést tennék biztonságosabbá.

Valószínű, hogy a kétes hitelek nagyobb része főként kisebb összegű fogyasztási kölcsön, és kisebb hányadot képviselnek a jelzáloghitelek. Az adatokból az is jól látható, hogy míg az év elején néhány százan vagy ezren kezdeményeztek banki szerződésmódosítást, addig ma már több tízezren kérnek átütemezést.
 

Az MNB jövő hétfőn 50 bázisponttal vághat az alapkamatból a kedvező infláció, a GDP zuhanása és a stabil forint nyomán. Azonban a csökkenési trend nemsokára véget érhet.

Elemzők úgy vélik, hogy minden feltétel adott egy újabb, 50 bázispontos kamatvágáshoz az MNB monetáris tanácsa (MT) jövő hétfői ülésén. A kedvező inflációs pálya teret ad a kamatcsökkentésnek, ahogy a GDP vártnál nagyobb, 7,2 százalékos visszaesése is, valamint a forint visszatérése az euróval szembeni 280-as szintről.

Ugyanakkor úgy tűnik, lassan a kamatcsökkentési trend végéhez közeledünk. A novemberi 0,5 százalékos vágás után decemberben ugyanekkora lazítás várható, ám ezt követően sok a bizonytalanság.

Jövőre a fejlett piacok lassan elkezdik visszavonni a gazdaságösztönző lépéseket és a fejlődő országok esetében is fordul a monetáris ciklus - mindez hatással lesz a hazai pénzügypolitikára is. Az inflációt övező kockázatok nem lesznek számottevőek, ám a költségvetési hiány alakulása kapcsán emelkedhetnek a kockázati felárak.

A jövő heti kamatvágás borítékolható, bár a 25 bázispontos mérséklés mellett is szólnak érvek: a forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozása és a befektetői megítélés romlásának hatására emelkedett hozamok miatt nem zárható ki egy enyhébb vágás.