Húsz százalékkal csökkentek átlagosan a hazai ingatlanárak az elmúlt időszakban. A válság általános hatásai, a vásárlóerő gyengülése, az egyre növekvő eladatlan új lakás állomány mellett a bedőlt lakáshitelesek is megjelentek kényszereladásaikkal a piacon. Ők ugyanis még az áron aluli értékesítéssel is jobban járnak, mintha elárverezik a fejük fölül az otthonukat.

A lakást vásárlók, különösen ha készpénzért vennének ingatlant, most előnyösebb helyzetben vannak, mint az eladni szándékozók. Igaz, arról még a szakemberek között sincs egyetértés, hogy az alku során 10-15, vagy akár 25-30 százalékkal is lejjebb lehet-e nyomni a meghirdetett árakat.

A 25-30 százalékos alkulehetőséget én túlzónak tartom, szerintem sokkal reálisabb az 5-15 százalék - mondta Mehrli Péter, a magyar Ingatlanszövetség elnöke. Amíg marad a túlkínálat és a kisebb vásárlóerő is az alacsonyabb árak felé tolja a piacot, marad az alkupozíció. Egyébként sokan elfelejtik, hogy használt lakásokból már a válság előtt is jelentős volt a túlkínálat - tette hozzá a szakember.

Az ingatlanárakra és az alkupozícióra egyaránt érvényes, hogy nehéz általában beszélni ezekről, hiszen sok függ a forgalomképességtől, vagyis attól, hol található a lakóingatlan, milyen a minősége, állaga, milyen "szolgáltatásokat" kínál. Jelentős eltérések mutathatók ki az ország nyugati és keleti, illetve középső régiói között. A keleti országrészben egy igényes ingatlan sem biztos, hogy reális áron eladható, miközben a nyugati, főleg a nyugat-dunántúli nagyvárosokban akár a fővárosi négyzetméterárak is elérhetők. Vannak lokális kivételek, mint például Nyíregyháza, ahol az Ukrajnából érkező vevők legalábbis stabilizálták a forgalmat és az árakat is.

Mehrli Péter szerint állami beavatkozásra lenne szükség az ingatlanpiac fellendítéséhez. Erre több lehetősége is van a mindenkori kormánynak. Csökkentheti az építőanyagok és az új lakások áfáját. Ha ezt visszamenőleges hatállyal teszi, tehát a most üresen álló, eladatlan új lakásokra is bevezeti, akkor szinte azonnal jelentkezik a hatás. Ha nem, akkor szükség lesz egy bizonyos átfutási időre. Ugyancsak később válik érzékelhetővé a kamattámogatás, az adójóváírás. A szocpol ismételt bevezetése szintén gyorsan lendíthet a piaci mozgásokon. Ezeket a lépéseket természetesen kombinálni is lehet. Ezektől függ, hogy akár már az idei második félévben beinduljon egy lassú forgalom és keresletnövekedés, amely azonban nem jár feltétlenül áremelkedéssel, vagy ami valószínűbb, csak 2011-től élénkül a hazai ingatlanpiac. Mehrli Péter hangsúlyozta, ezek a kedvező folyamatok ösztönéznék az építőipar bővülését, munkahelyeket teremtenének, erősödhetne a vásárlóerő.

Már a válság előtt is érezhető volt az a tendencia, hogy a garzonok, egyszobás lakások helyett az első lakást vásárlók is a legalább két lakóhelyiséges, átlagosan 60 négyzetméteres otthonokat keresték - jegyezte meg az ingatlanszövetség elnöke. A szakember persze azt sem zárta ki, hogy ha nem könnyítenek a finanszírozáson, akkor újra népszerűbbek lehetnek az egyszobás lakások. Persze új építés esetén ezek fajlagosan drágábbak, hiszen az épületgépészeti berendezéseket ugyanúgy be kell építeni, mint a nagyobb otthonokba.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.